Magzati korban a fiú és lány gyermekek emlõfejlõdésében nincs eltérés. A 4-5 hetes magzatban kezdõdik az emlõ kialakulása, majd fokozatosan, bonyolult folyamatok során a terhesség kilencedik hónapjára bizonyos mûködéseket már mutató szervvé válik.

Ezt követõen a fejlõdés kb. 7-9 éves korig megáll, majd a pubertás szinte minden területen - így az emlõ fejlõdésében is - hatalmas változásokat okoz. Végül a kislányból érett nõ lesz, szervezete -, beleértve az emlõszövetet is - készen áll arra, hogy egy új emberi egyednek adjon életet, kezdetben saját testébõl táplálja.

Tekintsük át életkori bontásban a természetes változásokat, teendõket, és azokat az elváltozásokat, melyek betegségek jelei is lehetnek.

A gyermek megszületését követõen minden esetben részletes orvosi vizsgálat következik, amikor az esetleges fejlõdési rendellenességek napvilágra kerülnek. Amennyiben bármely testrészen rendellenességet talál az orvos, a szülõk tájékoztatása után további vizsgálatokra, vagy kezelésre küldi a kisbabát.

Az emlõ ritkán elõforduló rendellenességei közé tartozik az emlõ teljes, vagy részleges hiánya illetve a többszörös emlõ elõfordulása is. A többszörös emlõ ritkán jár valódi emlõbimbót is mutató elváltozással, azonban ennél valamivel gyakoribb, hogy nem a megszokott helyen emlõszövet helyezkedik el a bõr alatt. Ez általában nem derül ki születéskor, csupán késõbb, a pubertás, vagy lány gyermek esetében a szoptatás ideje alatt.

Az újszülöttek emlõje (már megszületésük után is) legtöbbször duzzadt, kiemelkedõ. Esetenként váladékozás is tapasztalható, ez sok szülõt megijeszt. Azonban ez egy teljesen természetes jelenség. Az anyai szervezetbõl méhen belül, majd a szoptatás alatt átjutó hormonokra reagál az emlõszövet. Teendõt nem igényel, a szoptatás ideje alatt fennálhat, orvoshoz csak abban az esetben kell fordulnunk, ha a szoptatásos idõszak vége után is tartóssá válik ez az állapot.

A serdülõkori emlõfejlõdés általában 7-9 éves korban kezdõdik meg. Ha fiatalabb korban -, pl. 1,5-4 éves
kor környékén - találkozunk az emlõ növekedésével, vagy a csecsemõkori emlõduzzanat tartósan fennáll, akkor ez az esetek legnagyobb részében az emlõszövet hormonokkal szembeni fokozott érzékenységének a jele. Azonban ilyen esetben mindig orvosi vizsgálat indokolt, mert bár igen ritkán, de a háttérben komolyabb, legtöbbször hormonális betegség is meghúzódhat. Egyes betegségek esetén növekedésbeli eltérés mellett a menstruáció is jelentkezhet már ebben az életkorban.

A serdülõkor beköszöntével a lányok és a fiúk mellének fejlõdése eltér egymástól – kialakulnak a nemi különbségek. Ez az az életkor, amikor a fejlõdõ lányokat meg kell tanítani a mell önvizsgálatára, annak rendszeres elvégzésére. Ennek részleteivel következõ írásainkban foglalkozunk.

A mell természetes, normális fejlõdése és növekedése meglepõdéssel, kellemetlenséggel és olykor szégyennel is kísérheti a kamasz egyébként is labilis lelki állapotát. Az anya feladata nagy jelentõségû ebben a kérdésben is. Érdemes már az emlõ növekedése elõtt beszélgetni a kislánnyal, hogy mi várható, milyen változások fognak végbemenni a testében kívül és belül egyaránt. Érdemes felkészíteni ennek lelki aspektusaira is. Megemlítendõ a menstruáció, a testszõrzet megjelenése is. Javasolt rendkívül tapintatosan és diszkréten kezelni ezt a kérdést. Õszinte szülõ-gyermek kapcsolat esetén a félelmek, az esetleges elváltozások hamarabb a szülõ tudtára juthatnak.

Amint növekszik a lánygyermek melle, már másként érzi magát, esetleg csúfolhatják, gúnyolhatják érte, lánytársai irigykedhetnek. Éppen ezért kettõs érzelmek dúlnak sok lány lelkében ilyenkor. Érdemes odafigyelni arra is, hogy sok kislány ekkor kezd el görbe tartást felvenni ezzel álcázva, takargatva a végbemenõ változásokat. Amennyiben ilyet tapasztal a szülõ, mindenképpen érdemes egy intim beszélgetést kezdeményeni, hogy kiderítse, mi lehet a takargatás hátterében.

Amennyiben a serdülõ könnyedén, és örömmel tekint testének változására, akkor a szülõnek egyetlen feladata a nõiességének megerõsítése, biztatása.

Az elsõ melltartó megvásárlására akkor van szükség, amikor a kishölgy erre igényt tart, valamint hirtelen nagy emlõnövekedés esetén a hát tehermentesítése érdekében. Rendszeres versenyszerû sportoláshoz, még kisebb mell esetén is érdemes speciális „sport melltartót” beszerezni.

Jó szolgálatot tehet egy szivacsos melltartó a kissé megkésett emlõnövekedés, vagy túl kis méretû emlõ esetén. Itt is felbecsülhetetlen segítség lehet a kamaszlány önbecsülése szempontjából a megértõ, támogató anyai magatartás.

A nõi mell kialakulása az esetek legnagyobb részében zökkenõmentesen zajlik, azonban idõnként elõfordulhatnak olyan átmeneti, vagy tartós problémák amelyek esetében a szülõ segítségre szorul. Ha rendellenes elváltozásokat észlelünk, a gyermekorvoshoz fordulhatunk, aki - amennyiben további teendõre van szükség - gyermeknõgyógyászhoz vagy sebészhez küldi a pácienst.

Dr. Reizer Ágnes – szülész-nõgyógyász orvos