Rendkívül fontos a konyha célszerû berendezése, a megfelelõ eszközök beszerzése, helyes elhelyezése, hogy az itt végzett munkánk hatékonyabbá, gyorsabbá váljon. Mindemellett nem szabad elfeledkeznünk saját és családtagjaink biztonságáról sem, hiszen itt mindannyian sokszor megfordulunk.


A konyha megfelelõ kialakítása

Régen vidéken, falun a konyha a családi élet középpontja volt. Ez volt a meleg helyiség télen a kemence közelében, itt beszélgetett a család az étkezés ideje alatt, itt játszottak a gyerekek is napközben, míg a felnõttek diót törtek, kukoricát morzsoltak.

Ma már a konyha funkciója megváltozott. A konyhai munkát mindenki igyekszik gyorsan, praktikusan elvégezni. Sokféle korszerû háztartási kisgép könnyíti meg a háziasszonyok feladatait. Hûtõk, mélyhûtõ készülékek teszik lehetõvé a romlandó élelmiszerek hosszabb távú tárolását, egyre jobb tûzhelyek segítik a sütést-fõzést, korszerû szellõztetõ berendezések biztosítják a megfelelõ légcserét. A sokoldalúan hasznosítható edények a legkülönbözõbb sütési, fõzési munkálatokhoz jól alkalmazhatók, korszerû kisgépek gyorsítják meg, teszik könnyebbé a munkafolyamatokat.

Fontos berendezési tárgyaink biztonságos mûködtetése. A statisztikai adatok szerint a háztartásokban bekövetkezõ balesetek az elsõk között szerepelnek a rangsorban. Megelõzéssel nagyon sok baleset, balesetveszélyes helyzet elkerülhetõ.

A konyha kialakításánál elsõdleges szempont, hogy az emberi test méreteihez alkalmazkodjon, ergonómiai szempontokat is figyelembe vegyen. Megfelelõ magasságú konyhai berendezések megkímélik a hátat, fájdalmas gerincproblémáktól óvnak meg. A munkafolyamatok leegyszerûsödnek, a munka közben megtett utak lerövidülnek. Ez jól megvalósítható, ha pl. balról a mosogató, mellette a munkaasztal, jobbról a tûzhely áll. Nagyon kímélõ megoldás, ha a mosogató, a tûzhely, hûtõszekrény képzeletben egy háromszöget zár be. Mivel a konyhában a legértékesebb kincs a kihasználható tárolóhely, ezért igyekezzünk úgy megoldani a tárolást, hogy minden kéznél legyen.

Hasznos, ha minden konyhai munkahely (tûzhely, mosogató, munkaasztal) fölött közvetlen megvilágításra van lehetõség, mert a mennyezeti megvilágítás árnyékot vet a munkaasztalra. Fontos szempont, hogy az étkezõasztalt megvilágító lámpa ne torzítson, ne befolyásolja a színeket, és úgy helyezkedjen el, hogy az asztalnál ülõk jól láthassák egymást, de ne közvetlenül a szemükbe essen a fény. Az asztal környezete is világos legyen, hogy zavartalanul lehessen közlekedni, megközelíteni.

A házimunkákban jelentõs szerepet játszanak a különféle konyhaeszközök, gépek. A háztartásban lévõ munkaeszközöktõl azt várjuk, hogy

· idõt és energiát takarítsanak meg,
· tartós anyagból készüljenek,
· kezelésük kézre álló legyen,
· jó minõségû munkát lehessen velük végezni,
· biztonságosak legyenek
· egyszerûen és könnyen szerelhetõk, tisztíthatók, tárolhatók legyenek.


Különösen fontos nagy figyelmet fordítani az elektromos berendezések használatára. A villamos konyhai hõkészülékek (villanytûzhely, grillsütõ, kenyérpirító stb.) zavartalan üzemeltetésének elsõ feltétele a megfelelõ helyi hálózat (fogyasztómérõ, biztosítók, vezetékek, csatlakozóaljzatok) megléte. Ha például egy 10 Amperes biztosítékra van rákötve a mikró (amelynek indulási áramfelvétele kb. 6 Amper), és az áramkörön még egyéb fogyasztók is vannak (hûtõszekrény, fagyasztó stb.), a biztosíték nem fogja elbírni ezek egyidejû mûködtetését, megszakítja az áramkört.

A villamos készülékeket érintésvédelmi okokból csak földelt védõérintkezõs csatlakozóaljzatra lehet csatlakoztatni. Konyhában (hidegpadlós helyiségekben) az áramütés veszélye miatt csak érintésvédelemmel ellátott készülékek üzemeltethetõk.

Az elektromos gépeket a használat befejeztével haladéktalanul le kell választani száraz kézzel az elektromos hálózatról. Törött, csorbult, repedt csatlakozót, sérült vezetéket használni tilos, mert életveszélyes. Kihúzásnál a csatlakozódugót kell megfogni és kihúzni az aljzatból, a vezeték meghúzása tilos, mert a bekötés kilazulhat, és a vezetõk könnyen érinthetõvé válnak. Nem szabad a csatlakozó vezetéket megtoldani! Amennyiben a vezeték eredeti hossza nem megfelelõ, új vezetéket kell beépíteni.

A készülékeket mindig gondosan, elõírásszerûen üzemeltessük!

A konyhai balesetek területén az elektromos darálók, és kenyérszeletelõk vezetik a listát. Ezeket a gépeket csak a használati útmutatóban leírt módon szabad használni és tisztítani is. A daráló gépekben nem szabad a garatban az anyagot kézzel fogva a darálást gyorsítani. Ha szükséges, tömõfával kell az anyagot elõretolni.

A kenyérszeletelésnél a kenyér elõretolását csak addig szabad végezni, amíg a kéz nem kerül a gyorsvágó forgókés tárcsa közelébe. Gyermekeknek csak akkor engedjük meg e gépek használatát, ha már balesetmentesen tudják használni, de fontos mindemellett felügyeletük.

A konyhában használt kézi vagy elektromos gépeket csúszásmentesen, mindig száraz felületre rögzítsük. A munkalapon rosszul rögzített daráló lecsúszhat, és a lezuhanó daráló komoly lábsérülést okozhat.

A többi kisgép esetében (mixer, habverõ stb.) fontos, hogy kézre álló, könnyen kezelhetõ legyen. Lényeges a fordulatszám szabályozhatósága is. Kézbe fogva a kisgép legyen könnyû, nem mindegy, hogy mekkora a súlya. A tartozékok véletlen nyomásra ne oldódjanak ki, de akaratlagos nyomásnál könnyedén eltávolíthatóak legyenek.

Villanytûzhelynél a fõzés gazdaságossága érdekében a fõzõlapokhoz lehetõleg velük azonos méretû edényeket használjunk. Jobb a hõvezetés, ha az edény alja a fõzõlapra teljesen felfekszik. A fõzõedény nélkül vagy üres fõzõedénnyel üzemelõ fõzõlap túlforrósodik, és rövidesen leég. Ezért a fõzõlapokkal helyiséget fûteni nem szabad. A jó hõátadás érdekében az is fontos, hogy a fûtõfelületek tiszták legyenek.

A tûzhelyekA gáztûzhely vagy nyitott égésû gázkészülék használata során légszennyezés lép fel, amely ellen egészségünk védelme érdekében védekeznünk kell. Gázkészülékek csak ablakkal ellátott helyiségben használhatók. Teljesen nyitható ablakra van szükség, mivel a bukó ablak nem segíti elõ megfelelõ mértékû légcserét.

Ha van rá lehetõségünk, a gáztûzhely fölé szereltessünk légelszívót, az ablakra vagy külsõ falra pedig ventillátort. A lakás többi helyisége felé nyíló konyhaajtót tartsuk csukva. Jó, ha a konyhaablak fõzés közben legalább résnyire mindig nyitva van.

Mindig megfelelõ méretû lábasokat használjunk, mert a túlméretezettekben tovább tart az étel elkészítése. Ha a gázláng túlér az edény oldalán, már nem az edényt, hanem a konyha levegõjét melegíti. Vastag aljú fõzõedények jobban hasznosítják a gázt, egyenletesebben fõznek.

Tûzhelyen levõ nyeles edényeket nem szabad úgy használni, hogy a nyelük kilógjon a tûzhelyen túlra. Véletlen meglökésbõl adódóan is súlyos égési sérüléseket lehet szenvedni. A kíváncsi gyerek is magára ránthatja. Szakboltokban kapható tûzhelymagasító rács, ami a tûzhely elé és oldalára szerelve megmagasítja azt, így a kisgyermekek már nem érik el, a tûzhelyen levõ lábasokat, edényeket.

Ha a gáztûzhely mûködése közben sárga szín jelenik meg a lángban, haladéktalanul hívjunk szakembert. Ezzel elkerülhetjük, hogy szervezetünk tartósan kis koncentrációjú szénmonoxid és nitrogénoxid hatásának legyen kitéve.

A szénmonoxid mérgezõ hatású, a vér hemoglobinjához kötõdve alkalmatlanná teszi az oxigén szállítását. Teljesítõképesség-csökkentõ hatása van. A szénmonoxid-koncentráció a fõzés során átlagosan 20-30-szorosa a megengedett mértéknek. A másik égéstermék a szén-hidrogén, melynek koncentrációja a fõzés idõtartamától függõen növekszik, sütésnél éri el a maximumot. A nitrogén-koncentráció a sütõ 30 perces használata után már meghaladja a megengedett szintet. Ezért tanácsos szellõztetni fõzés után, ha van rá lehetõség közben is.

Jelentõs veszélyforrás lehet a háztartásokban a tisztaság, rend hiánya. Számos esetben a megcsúszást, elbotlást a széthagyott, használat után elõl maradt tárgyak okozzák. A keletkezõ konyhai hulladék haladéktalan feltakarításával is megelõzhetjük az elcsúszást (pl. krumpli héjon, kiöntött olajon, gyümölcshéjon).

Egy anekdota szerint a német H. Miele urat felesége hetente többször mosogatásra kérte fel, aki a mosogatódézsát megunva 1929-ben feltalálta a mosogatógépet, és cége elsõként kezdte gyártani azokat Európában. A mosogatógépek ma már számos háztartásban nagy segítséget jelentenek. Mindig a használati útmutató elõírása szerint használjuk ezeket. Mûködtetésükhöz vízlágyító só szükséges, amely leköti a keményebb vízben található ásványi sókat. Használata nélkül a gép belsõ részei elvízkövesednek, mosogatás után az edények mészfoltosak lesznek, a gép pedig elõbb-utóbb használhatatlanná válik. A mosószer mellett öblítõt is érdemes használni, enélkül többnyire foltosak maradnak az edények száradás után.

Egyes vegyszerek keveredése halálos balesetet is okozhat. Egymással sohasem keverhetõ vegyszerek:

· Hypo-Sósav,
· Flóraszept- Sósav.

Rendkívül fontos, hogy növényvédõszert, vegyszert, mérget soha ne tároljuk üdítõs palackokban, ivásra használt poharakban, tárgyakban! Még akkor sem, ha azt elõzõleg felirattal jelöltük.

Mikrohullámú sütõk tisztításánál vigyázni kell az aeroszolos tûzhely-tisztítók használatával. Ezek némelyike ugyanis a leporlasztás után a magnetront tartalmazhat. (A magnetron olyan elektronerõ, amely létrehozza a mikrohullámokat, amelyek megfelelõen rányitva a fõzõtérbe jutnak, behatolnak az ételbe, mozgásba hozzák a molekulákat hullámvezetõ terébe jutva ívkisüléseket okoz a bekapcsolás után).

Tegyünk meg mindent saját és családtagjaink biztonsága érdekében, hogy a fõzés, sütés, étkezés mindnyájunk öröme legyen!

Agamál Zsuzsa